AZ AUTIZMUS-SPEKTRUM ZAVAR (ASD)

AZ AUTIZMUS NEM BETEGSÉG
Az átlagemberek (neurotipikusok) többsége nagyon keveset tud az autizmusról, amely sokszor első pillantásra láthatatlan és érthetetlen a kívülállók számára.

Az autizmus-spektrumzavar (ASD) genetikai eredetű, idegrendszeri fejlődési zavar, egy egész életen át fennálló állapot. Az emberi létezés és viselkedés egyik megnyilvánulási formája.
Az egész személyiségre kihat és bármilyen intelligencia hányados mellett előfordulhat.
Az állapot kialakulásához feltételezhetően és kismértékben hozzájárulhatnak környezeti tényezők is, de semmiképpen sem a helytelen nevelés eredménye.

A tünetek 3 területen jelentkeznek:

  • a kommunikáció területén,
  • a szociális készségek területén,
  • és az úgynevezett rugalmas viselkedésszervezés területén

A spektrumzavar kifejezés azt jelenti, hogy az autista emberek tüneteiket és érintettségüket tekintve nagyon sokfélék lehetnek. Egy széles skálán helyezhetők el az önálló életre képes, ép értelmű, esetenként kimagasló intelligenciával rendelkező egyénektől az egész életükben felügyeletre szoruló, értelmileg sérült, súlyosabban érintett egyénekig. Tüneteik intellektustól függetlenül a kor előrehaladtával is változhatnak a spektrumban.
Enyhébb esetekben az érintett személy viselkedése alig tér el egy nem autista embertársa viselkedésétől. A szülők is felfedezhetnek furcsaságokat az érintett gyermek viselkedésében, de nem olyan mértékűeket, amelyek aggodalomra adhatnának okot a nem szakértő szemeknek.

A legfontosabb az autizmussal élő gyermek esetében, hogy elfogadjuk és megértsük, hogy a viselkedése mögött nem szándékosság rejlik.

Ahány gyermek, annyiféle megnyilvánulási forma. Az egyéni különbségek mellett bizonyos általános tünetek azonban jól megfigyelhetőek az autista gyermekek viselkedésében, otthon és a közösségekben egyaránt:

  • Ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, témákhoz és nehezen tűrik a változást.
  • Általában nehezen barátkoznak, könnyen elszigetelődnek a kortársaktól, nem kezdeményeznek vagy nem megfelelően kezdeményeznek kommunikációt, sőt el is utasíthatják társaik közeledését.
  • Bizonyos kijelentéseikkel, megjegyzéseikkel, őszinteségükkel akaratlanul megbántanak másokat, mert nem ismerik fel a kommunikációjuk hatását másokra.
  • Beszédük választékos is lehet, akár felnőttes szófordulatokat is használhatnak.
  • Visszhangszerűen ismételhetik, amit mondtak nekik, vagy kérdeztek tőlük, nem feltétlen használják a beszédet kommunikációra.
  • A kommunikáció során kerülik vagy csak nagyon rövid ideig tartják a szemkontaktust.
  • Szó szerint értelmeznek absztrakt kifejezéseket, udvariassági formulákat, melyekre ezért nem megfelelően reagálnak.
  • Néha nem hallgatnak a nevükre.
  • Nem tudnak segítséget kérni, nem tudják megfogalmazni igényeiket.
  • A megszokottól eltérő fantáziával rendelkeznek.
  • Időnként úgy tűnhet, mintha indokolatlanul hisztiznének, de a változásokra nem mindig reagálnak dührohammal.
  • Nem köti le őket egy-egy játék, de van egy speciális érdeklődési kör, amivel hosszasan foglalkoznak.
  • Izgalom, öröm hatására ismétlődő mozgásformákat mutathatnak (repkedő kézmozdulatok).

Bár számos fejlesztési lehetőség létezik, amelyekkel az autista emberek élete megkönnyíthető, a tudomány jelenlegi állása szerint az autizmus nem gyógyítható, egész életen át fennálló állapot. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindenki számára felfoghatóvá és átérezhetővé tegyük az autizmussal együtt járó viselkedés mögött álló okokat, és kialakulhasson a társadalomban a valódi empátia és elfogadás.

A legújabb becslések szerint Magyarországon is minden 68. embertársunk autizmus spektrumzavarban érintett .